2011. december 26., hétfő

KARÁCSONYKOR

Amióta a legidősebb fiunk megnősült, még egyszer sem sikerült velük töltsük mindeddig a karácsonyt. Ez amiatt van, mivel ő lelkipásztor lett nyomban amiután megházasodott, mint minden pásztor, az ünnepeken és vasárnaponként a legelfoglaltabb. Ebben az évben, bár a Vajdaságba vagyunk mi is missziós szolgálaton, úgy döntöttünk, hogy elmegyünk az ünnep egy részére hozzájuk. Ezért még pénteken, december 23-án elmentünk és vasárnap délig, a karácsony első napjának feléig ott voltunk. Öröm volt számunkra találkozni velük, látni a négy csemetét, majd ebéd után visszatértünk Bácskossuthfalvára. Mivel itt ez volt az első alkalom, nagyon sokan begyűltek, telve volt a terem, talán nyolcvanan is lehettek a gyerekekkel együtt. De történt egy nagyon szomorú dolog, ami nekem nagy gondot okozott. Elromlott a fényképezőgépem, és bármennyit is próbálkoztam, a memória kártyát nem ismeri fel, nem tudtunk egyetlen képet se készítenni az alkalomról, pedig nagyon szép volt, a sok gyermeket látni, hallgatni szolgálatukat, örülni velük együtt. Melehet, hogy nem is lehet helyre hozni? Ki tudja? Holnap meg kell próbáljak valakit találni, hátha tud segítenni! Imádkozzatok értünk testvéreink, a sok új hallgatóért, hogy maradjanak meg, térjenek meg, épüljenek be a gyülekezetbe. Hozd el Uram a Vajdaságba az ébredést!

2011. december 16., péntek

KÖZELEDIK

A gyermekek Bácskossuthfalváról
Igen, minden nap közelebb van néhány dolog hozzánk. Közelebb van minden nappal a karácsony ünnepe ebben az évben, közelebb az év vége is, a jövő év, január elseje. De az ige arra figyelmeztet bennünket, hogy nagyon közel van Urunk érkezése, hamarosan eljön értünk, ezért közelebb van hozzánk az üdvösség mint amikor hívőkké lettünk! Róma 13:11
A készülődésben a gyermekek is csatlakoznak, vasárnaponként 15-16 gyermek jön el az alkalomra, nagyon szorgalmasan tanulják az énekeket, a biblia verseket. Ők így várják az Ünnepet. Imádkozzatok megmaradásukért!!!

2011. december 7., szerda

BETLEHEMBŐL BETLEHEMBE

Igen, ez történt és történik még mindig velünk! Otthonról jöttünk haza, az otthoni Betlehem Gyülekezetből pedig ahogy ideértünk beköltöztünk a Betlehembe. Azoknak akik nem tudják , hogy is értendő ez, elmondom. Itt Bácskossuthfalván, az itteni imaház épületében van egy lakrész, ami lent a bejáratnál egy nagy társalgó, konyha, fürdőszoba, majd fent egy galéria ahol két hálószoba van, ezt nevezik az itteniek Betlehemnek. Bár messze sem hasonlít az igazi Betlehemhez, mert itt ahhoz képest ami van az szuper luxus! Hát ide fogadtak bennünket hazajövetkor az itteni testvéreink. De amint írtam fentebb, egyik Betlehemből a másikba megyünk, ha meglátjuk hol is rejtőznek ezek a helyek amíg ebben az évben is adventet ünneplünk. Valószínű sokan értesültetek már arról, hogy Szerbiát újra elárasztották a menekültek csak most nem a szomszédos országok menekülői, akik annak idején a kommunista üldöztetések elől menekültek, hanem most jönnek Afganisztánból, Pakisztánból, Líbiából, Szíriából, Marokkóból, meg ki tudná még honnan, ahol ma dúlnak a polgárháborúk és mérnökök, orvosok, tanárok, sok értelmiségi, meg mindenféle ember menekül Európába. Ezeknek táborát Szabadka mellett  kb. három hete a rendőrség felégette, borzalmas volt látni ma a téglagyár melletti gödörben ahol meghúzódtak a nyomaikat amik ott maradtak a tűz után. Az embereket felrakták volt akkor autóbuszokra és vissza vitték Makedóniába. Ma vagy hatvan ember futott oda hozzánk amikor megláttak, mosolyogva jöttek felénk, kezet nyújtottak többnyire, kissebb nagyobb csoportokban jöttek, mi meg örültünk, hogy a négy km-es utat a sártengeren át meg tudtuk tenni hozzájuk, ha kétszer el is akadtunk, és a párduc bőre semmi amilyen a Nyúl Zoli testvér fehér autója lett. Na ez a hely volt hasonlóbb a Mária és József számára felkínált Betlehemhez, de csak egy ideig. Ugyanis szétosztottuk a számukra vitt élelmet nehezen, kínosan, hogy mindegyik kapjon valami keveset, kikapkodták a kezünkből az almát, a dobozos tejet, a krumplit, de a kis banános csokiról ne is szóljak, amikor ránk jött a rendőrség! A menekültek mint madár raj szétrebbentek, mi megálltunk, aztán kezdődött az igazolás, vallatás, fennkölt szólamú kioktatások, de mivel ketten voltak kihívták a főnökeiket is, mert mi öten voltunk. Megjött még két rendőr felügyelő, aztán összesen bő három órát tartott amire elmentek. Jól átfáztunk, de azok akik egész nap, egész éjjel, a csillagos ég alatt élnek mint az erdei- mezei állatok, akikre még vadásznak is!!!? Hát ez egy Betlehem, kétszer is elsírtam magam, átérezve azoknak sorsát akik ott vannak. Megismerkedtem Elivel, egy pakisztáni fiatalemberrel, aki kedves, mosolygós arccal, nagy barna szemeivel kutatott, egy kicsit beszél angolul, és odahívott egyik társához, aki a jobb lábán felhúzta a nadrágját és megmutatta a lábszárát ami csupa egy nyílt seb volt, folyt a genny belőle.Kérte segítsünk rajta. Elmondtam neki, hogy azonnal akarok segíteni, ott helyben, imádkozom érte, mert az Úr Jézus meghalt a mi bűneinkért és betegségeinkért is. Elmondtam neki amikor 25 éves koromban az Úr agyhártya gyulladásból meggyógyított engem. Figyelmesen hallgatták mindketten, Eli fordított pár mondatot a barátjának. Imádkozzatok értünk, hogy megtaláljuk a kommunikációs csatornát ezeknek az embereknek a szívéhez. Nem kell Ázsiába menjünk, ide jött Ázsia! Európa tele van és teli lesz mindenütt velük, mint annak idején a szovjetekkel. De amint az akkori testvéreink minden árat megfizettek, hogy azokat evangélizálják, úgy most nekünk is ez a feladatunk.Óh Uram adj igazi látást nekünk a Te népednek! Ha nem evangélizáljuk őket, akkor ők fognak "evangélizálni" bennünket! Európa képe átalakul általuk muzulmánná, hinduvá vagy buddhistává, ha az Egyház ezt az időt elszalasztja, húsz év múlva történelem lesz a keresztyénség Európában! Hagyjuk ezt, testvéreim??? Megmossuk szépen a kezünket tőlük, mert sokkal könnyebb az most mint megfizetni az árát??? Ébredjünk fel és mint nappaliak úgy éljük meg krisztusi életünket! Fotókat innen nem közlök, mert veszélyes lenne és azt árulásnak számíthatom, nem adhatok ki azokon az embertársaimon, nem szeretném a nagy impresszionálást se a nyomor képeinek bemutatásával, de kérlek imádkozzatok értünk, értük! Akik pedig tehetik, hogy segítsétek őket, adományokkal, azokat az Úr Jézus Krisztus nevében kérem, hogy segítsetek! Nyúljatok a zsebetekbe, a pénztárcáitokba, a bankkártyáitokhoz, a szekrényeitekhez ahol a fölösleges ruhák, cipők vannak,  és sűrgősen juttassátok el adományitokat hozzánk ide a Vajdaságba, vagy írjatok, ha összegyűjtöttétek és elmegyünk érte. Ahhoz, hogy ezek az emberek naponta legalább egyszer valamit ehessenek napi 80-90 euró is sokat segítene nekik. Azonban, imádkozni mindenki tud, és kérjétek a menny Urát, hogy változtasson a hatóságok hozzáállásán, gondolkozásán, hogy ne zaklassák, őket, bennünket amikor segíteni akarunk rajtuk, ne vadásszanak utánuk, hanem megoldják ezt a kínos problémát!Köszönjük szépen megértéseteket és a Lukács evangéliuma 12 : 35-48 igeszakasszal búcsúzunk tőletek  testvéreitek az Úrban  Zoli és Irénke

2011. november 29., kedd

AMIKOR BETÖR A FÉNY

Igen, normális körülmények közt , mivel a fény erővel bír, betör, beragyog, elűzi a sötétséget. Az igazi világosság eljött volt már a világba, amely megvilágosít minden embert, hogy senki ne járjon a sötétségben, aki a fényt szereti. Egy lombos erdő mélyén amikor beragyog a fény, csodás képet láthatunk. De mennyivel csodálatosabb amikor az igazi világosság, Jézus Krisztus beragyogja az életünket. Azonban, Ő nem csak egyszeri tündöklést akar létrehozni az életünkben, nem az üstökösünk akar lenni, amely nagy csóvával felragyog, majd kiég, kialszik. Uram, de sok kiégett hívő élet van a mai világban! Az Úr Jézus Krisztus, aki a fénylő hajnalcsillag, állandóan tündökölni akar az életünkben, mert az igaz világossága, olyan mint a hajnal világossága, amely egyre fényesebb lesz a délig! Néhány nap múlva elhagyjuk Nagyváradot és visszatérünk Bácskossuthfalvára. Uram, a Te fényeddel akarunk menni, a Te világosságodat akarjuk vinni, mert Téged várnak, Téged akarnak látni a megfáradt szívek, a bűn sötétjében csak Te adsz  fényt mindenki életébe, aki nem szereti jobban a sötétséget mint a világosságot! Légy a fényünk és jöjj velünk! Ámen

2011. november 20., vasárnap

ÚJ IDŐSZAK

                           HÁRMAS ÁLLAMPOLGÁRSÁGGAL NYUGDÍJAS KORUNKRA!


2011 október 28-án kaptuk meg a harmadik állampolgárságunkat!
Amikor elmondtam ezt, megkérdezték azok akiknek mondtam:- hogy-hogy hármas? Azt feleltem, amikor 18 évemet betöltöttem, megkaptam a román állampolgárságot, mert jogom volt rá, mivel itt születtem, amikor újjászülettem mennyei állampolgár lettem, mivel Isten gyermekének erre joga van, aztán most a jóváhagyott kéréseink alapján magyar állampolgárságot is kaptunk. Nem csodálatos?
Aztán előző napon, október 27-én a harmadik kérvényemet írtam meg a nyugdíjazásom végett, amit már elfogadtak, és addig amíg Kovásznán voltunk gyógykezelésen, megjött az értesítés a nyugdíjháztól, hogy elfogadták, jóváhagyták és mostmár mégis nyugdíjas lettem, előrehozott nyugdíjjal, a korhatáros majd 2012 decembere után, addig nem vállalhatok munkát, nem lehet semmilyen más jövedelmem. De hála az Úrnak ezért is és így is! Övé legyen a dicsőség! 

2011. október 31., hétfő

MÉGIS NYUGDÍJAS LESZEK????!!!!!!!!!!!!

Nemrégen volt amikor egy levelet írtam azoknak a támogatóinknak akik a Válaszd az Életet Missziótársulatban való szolgálatunk ideje alatt mellettünk voltak, imádkoztak értünk és anyagi javaikból is támogattak bennünket. Egyikük felhívott a minap és megkérdezte, hogy tényleg vissza mentem a misszióba dolgozni teljes idővel? - mert ez volt a levélben, címként is meg elmondva, hogy milyen kényszerítő körülmények voltak amik erre a döntésre rávettek. Elmondtam, hogy azóta van egy újabb változás és kell egy újabb levelet írjak, mert olyas valami történt amiről már teljesen lemondtam, szinte elfelejtettem, mert annyira beleadtam magam abba, hogy vissza rendezzem a státuszomat a misszióban. Istennek mindig pontos időzítései vannak, nem siet, de nem is késik el soha. A múlt héten csütörtök déltájt közölték velem, hogy ha tényleg el akarok menni nyugdíjba, akkor elmehetek. Így sok mindent von ez maga után, legfőképpen, hogy kevesebb akadályunk lesz a Vajdaságba való menetelünkben. Dicsőség legyen Őneki!

2011. október 12., szerda

ŐSZ


Bár néhol még virágzanak a nyárról megmaradt dísznövények  amelyek a hosszú szárazságot átvészelték valahogy, de hamarosan végük lesz. Amit a nyári hőség nem tett tönkre teljesen, azt a dér, a fagy próbálja meg ezután. Ezen a világon sok minden az elmúlásról beszél, hírdeti, hogy életünk olyan ahogyan a biblia mondja, mint a pára, mint a kora reggeli harmat. Jusson eszünkbe az, ami a legfontosabb, itt ebben a múlandó hazában gyűjthetünk örök kincseket a mennybe!

2011. szeptember 23., péntek

     VISSZA AZ ITTHONI MISSZIÓS SZOLGÁLATBA

Újra Szatmáron!

Azok akik a TTK kurzusokon részt vettek 1998-tól vagy később
Amikor a dolgaink nem úgy mennek, nem úgy alakulnak ahogy szeretnénk, mit tehetünk olyankor? Két lehetőségünk van. Panaszkodunk, zúgolódunk, morgolódunk, hibáztatunk másokat, vagy pedig többet imádkozunk olyankor. Melyiket választjuk? Automatikusan rávágjuk: -hát a másodikat!  Csak ez nem olyan könnyű minden helyzetben. Ezen a nyáron és az ősz kezdetén is sok megpróbáltatáson mentünk át. Betegség, kórház, gondok, bajok, terhek, elutasítások, így foglalnám össze tömören. De mindezekben felettébb diadalmaskodunk Az által Aki minket szeret. Övé legyen a dicsőség! Igen, amint a címbe írtam, szeptembertől visszaálltunk a Válaszd az Életet Missziótársulatba teljes idejű munkásként. Ha valakiket érdekelne, hogy miért, akkor írjatok személyesen, mert az okokat nem akarom annyira a nyilvánosságra hozni. Köszönöm megértéseteket!

2011. augusztus 28., vasárnap

IMAKÉRÉS AZ ELMÚLÓ NYÁRBAN!!!




Igen, alig kezdődött el, és azt kell észrevegyük, hogy augusztus végén vagyunk. Ez a nyár nagyon zsúfolt volt nekünk is mint sokaknak másoknak is. Amikor a Vajdaságból haza jöttünk akkor járt le a munkanélküli segélyem, azóta az Irénke kicsi nyugdíjából és amit a kertünkben az Úr adott kétkezi munkánk után, abból éltünk, abból fizettük számláinkat, tartottuk fenn magunkat, meg négy fiú unokánkat a hétből elvittük a gyergyói gyermektáborba tíz napra a Nagyhagymás hegység tövébe.Amiután onnan haza tértünk pár nappal később a kórházba kerültem ahol tizenegy napig kezeltek, azóta pedig itthon folytatom a pirulákkal. Erős és hosszan tartó szívdobogással vittek be a kórházba, meg eléggé magas lázzal ami négy napig tartott. A nyugdíjazásomra kétszer adtam már be az irataimat, de mindeddig semmi, csak az elutasítás, mert irtózatosan fiatal vagyok, de a nálamnál két évvel még fiatalabbak elmentek korhatáros nyugdíjba, nekem előrehozottba sem lehet. Miért vagyok mindenütt, mindenkinek kivétel, miért nem kaphatom meg ami nekem is jár negyvenegy és fél év törvényesen ledolgozott időszak után?- kérdeztem a kórházi ágyon magamat, de válasz nincsen, mint sok más jogtalanság, igazságtalan bánásmód esetén sem ami eddig az életben ért. Most, amikor ezeket a sorokat írom, néhány nap ami még hátra van ebből a hónapból, szeptember elején pedig meglehet az, ha a bukaresti Evangéliumi Alliansz irodájából nem kapom meg azt az egyetlen szál papírt amivel igazolni tudom, hogy hová fizették járulékaimat tizenegy éven át, akkor vissza kell menjek dolgozni 2012 december végéig a misszióba. Dolgozok én szívesen, mint eddig is, meg amikor munkanélküli segélyen voltam, de honnan gyűjtök támogatást újra a fizetésemhez, meg a járulékokhoz??? Kérlek Benneteket Testvéreim ha elolvassátok ezeket a sorokat, imádkozzatok értünk, értem, hogy ezt a lehetetlen helyzetet Isten hatalmas közbelépése oldja meg, ugyanakkor imádkozzatok azért is, hogy szűnjön meg az igazságtalanság a nyugdíjazások területén is mint máshol szintén, ne személyre szabva gyártsanak törvényt mint a Fülemüle versbe, nekem fütyül ha a zsebbe tettem, ha nem akkor nem fütyül!Kívánom mennyei Atyánk áldását reátok, és köszönöm imáitokat!

2011. június 29., szerda

ITTHON ERDÉLYBEN

Balról-jobbra: Péter Gyöngyike és Sándor a lónai Baptista Gyülekezetből, Nagy Irénke a nagyváradi 1-es sz. Baptista Gyülekezetből, Horváth Gyula a szatmári Keresztyén Testvér Gyülekezetből, Molnár Ottó és Krisztina a szilágysomlyói Baptista Gyülekezetből , Benedek Ibolya a kőröstárkányi Baptista Gyülekezetből, és Hunyadi Mária és Imre a désházi Pünkösdi Gyülekezetből 
Június 26-án vasárnap, Kalotaszentkirályon végzőseinkkel ünnepeltük azt a pillanatot amit régóta vártak, de mégis elérkezett. Két évfolyamból összevonva voltak, a 2005-ös csoportból négyen végeztek a tavaly, 35 tanulóból akik elkezdték, a 2006-os pedig hattal zárt most a 21-ből akik velük együtt indultak volt.Miért dőlnek ki ilyen sokan az úton?- tehetjük fel a kérdést, - miért adják fel akik elkezdennek valamit amit akkor jónak látnak? Miért vannak sokan a hivatalosok és kevesen a választottak? Eljön a nap amikor minden kérdésünkre megkapjuk a választ! - de ne felejtsük el: - aki mindvégig állhatatos marad, az üdvözűl! - és ezt nem én mondtam! 

2011. május 31., kedd

BEMERÍTÉS CSANTAVÉREN

 Balról Nagy Tibor helybeli lelkipásztor, Rózsa és férje János, Angéla özvegy, nyolc gyermek édesanyja, Lajos akinek házában az alkalmak működnek, Hédi majd a Kara család, Zoli és Éva, Tóth és Nyúl Zoltán zárják a sort
                                                       Kiegészítve a feleségel
                                                       A csantavéri énekegyüttes
A szabadtéri alkalmak részére készűlt tető ami most a nap hevétől védett meg bennünket, de ezzel a felszentelése is megtörtént!

2011. május 30., hétfő

BEMERÍTÉS CSANTAVÉREN

Nagy öröm volt együtt lenni az elmúlt vasárnap ismét a vajdasági testvériséggel, mert nagyon sokan, szinte minden egyes gyülekezetből valaki, vagy valakik ott voltak a bemerítésen Csantavéren. A kishegyesi gyülekezetbe tartozó hét fehérruhás bemerítését ünnepeltük együtt, hisszük, hogy a mennyben is nagy volt az öröm most is de már korábban úgyszintén amikor dönt9ttek Krisztus mellett elfogadták hittel Őt, Neki adták az életüket. A fényképeket nem sikerült még letöltennem a gépről, de estére újra nekifogok és felrakom Őket. Adja az Úr áldását a Lajos, János és Rózsa, Zoli és Éva, Angéla meg a Hédi életére, családjaikra!

2011. május 17., kedd

Hírek a Vajdaságból

Csak rövíden írtam a tegnap, mert néhányan eszembe juttatták, hogy jó lenne valamit mondanni arról mi is történt  ezen az úton. Hát szombat reggel érkeztem haza a Válaszd az Életet Missziótársulat vezetői konzultációjáról, ahol két napon át együtt voltunk, imádkoztunk, a jövő tervezésével foglalkoztunk. Gyors csomagolás után indultunk is a hosszú útra, Páncsévó volt a cél, amiután Győrfi Annát Pacséron felvesszük. Délután három után el is indulhattunk, de benéztünk a Fodor családhoz, akiknek a házuk építésében segítettünk Leventével együtt még februárba, mostmár tető alatt volt az átépített ház.
 Majd megálltunk Bácskossuthfalván is ahol a gyülekezet két betört ablakát is lefényképeztük, amit azon az éjszakán lőttek be parittyával.
Amiután innen tovább mentünk, este hét táján megérkeztünk Páncsevóra ami a főváros Belgrád közelébe van. Itt töltöttük a vasárnapot, a kicsi gyülekezettel,a magyar baptizmus legdélibb bástyáján, míg azt mérlegeltük, meddig lesz képes tartani magát a magyar misszióban ez a kicsi csapat?  Sikerült ismerkedni, beszélgetni, nemcsak Illés testvérrel, Anna apukájával, de a Kovács családdal is, Lajos és fia Barnabással is. Kifejezték vágyukat, hogy szeretnék, ha még meglátogatnánk őket, sőt ha a misszióba besegíthetnénk. 



Vasárnap este visszamentünk Bácskossuthfalvára, majd hétfőn este a megszokott közösségi alkalom volt, de csak néhányan jöttek el ezen az estén.
Ezt követően szerda reggel a "hűsölők" alkalmán találkoztunk még egyszer a csoporttal, mindegyikőjük azt kérdezte, mikor jösztök vissza? Ezt csak az Úr egyedűl aki tudja, bár mi nagyon szeretnénk ősszel visszatérni de sok minden úgy is kell alakuljon hozzá, hogy ez meg is történjen.
 Kedden este Csantavéren voltunk ahol bibliaóra volt amiután Tibor learatta a két hatalmas fej salátát a kertből, itt is hasonló kérdések fogadtak, mikor jövünk vissza?
Bár sok mindent átbeszéltünk kedden este, de szerdán a kishegyesi testvérekkel találkozva, méginkább kitisztult a következő napok iránya előttünk. Kétezer meghívót amit széttosztottak a falu minden családja számára, plakátokat raktak a falu több pontján is, imádkozva vártuk a csütörtök estétől kezdődő evangélizációs sorozatot, amikor a Jézus élete film két különböző feldolgozását is bemutatjuk azoknak akik eljönnek.

2011. május 16., hétfő

LÁTOGATÁS PÁNCSEVÓN



Igen, hála az Úrnak elmehettünk a tervezett dátumokon, május 7, 8-án Páncsevóra, az ottani testvéreket, gyülekezetet meglátogatni.
 Ezután Kishegyesen a Nagy Találkozás evangélizáción vettünk részt, filmvetítés, énekek, bizonyságtételek hangzottak el három este egymás után. Legyen Urunké mindenért a dicsőség!

2011. május 1., vasárnap

LÁTOGATÓBA KÉSZŰLVE

Gyermekkoromban a nagyapám kertjében volt egy ilyen bokor, és ő azt mondta amikor megkérdeztem, mi a neve, hogy MÓZES BOKOR! Vajon miért ezt a nevet adták neki öregeink? Amikor tavasszal kivirágzik, piros színben pompázik, ami emlékeztet arra ami a sinainál történt az a bokor ugyan lángolt, csak nem égett el. A mi szívünkben is lángol a vágy, hogy visszamenjünk a vajdasági testvéreinkhez, úgy néz ki, hogy ezen a hétvégén ez teljesülni fog, ezért imádkozunk, és akik elolvassátok sorainkat, kérünk kísérjetek el bennünket imáitokkal! Köszönjük!  

2011. április 23., szombat

FELTÁMADOTT !!!

Igen, Ő él, feltámadt, rajta a halál nem uralkodhat,
Ő legyőzte halála által a halált, a sírt elhagyta harmadnap hajnalán
Ezzel megnyitotta az utat nekem is az életre
Vele örökkön örökké élek, ez mindennél többet jelent!

2011. április 11., hétfő

TERVEZÉS MÁJUSRA

Amikor ezeket a sorokat írom, nagy aggodalom van bennem. Elmondom miért. Mielőtt eljöttünk a Vajdaságból, láthattuk azt a nagy szükséget ami ott van minden vonalon, anyagi, lelki, szellemi,szociális, nacionális és még sorolhatnám. Ami leginkább bánt az, hogy az emberek bár nagyon nyitottak, de olyan kevesen vannak akik megtalálják életük értelmét, mert nagyon kevesen vannak Krisztus bizonyságtevői. Május elejére, pontosabban 7-15 között egy újabb hetet szeretnénk tölteni a Vajdaságban, mert Kishegyesen evangélizációt szeretnénk tartani ebben az időszakban. Erre az időszakra egy gitárost és két énekest szeretnénk találni akik ezt az időszakot a vajdasági misszióra szentelnék. Kik jönnek el velünk?  -ezért imádkozunk, de közzé tesszük, hogy mások is imádkozhassanak velünk, valakiket pedig ha indít az Úr akkor szóljon! Köszönjük!  Tóthék

2011. április 7., csütörtök

HÍREK ITTHONRÓL

Ahogy ezeket a sorokat írom, gondolkozom, hogyan fogalmazzam meg soraimat, nehogy félre értsen valaki. De ennek mindig ki vagyunk téve, bár egy nyelvet beszélünk, de amit értünk sok minden  befolyásolhatja.




Arról szeretnék itt beszélni ebben a néhány sorban, ami a napokban történt, pontosabban  kedden és szerdán. Itt voltak a missziónk vezetői közül jó néhányan Budapestről is és Bukarestből is. Budapesten van ugyanis a CCCI Kelet európai központja, azért kellett nekem is részt vennem ezen az alkalmon, mert az erdélyi magyarok képviselője vagyok még mindig ebben a misszióban. A 2000-es évek elejétől nagyon sokat fektettek a magyarok közti szolgálatba, sok kinyomtatott irodalom még mindig nem lett elhasználva, ezek még igénylőkre várnak. Feltettem ide a címlapra a képeket nagyban is, és kicsibe itt is láthatóak, arra kérlek Benneteket testvéreink, ha érdekelnek ezek a személyes szolgálatba állásra készített kurzusok anyagai, kérlek szépen jelezzetek vissza. Köszönjük megértéseteket! Az Úr áldjon mindnyájatokat!

2011. március 19., szombat

HÁROM HÓNAP UTÁN

Amióta vissza jöttünk többször is megfordul bennünk a gondolat, mit tehetnénk azon kivűl, hogy imádkozunk, hogy mielőbb újra visszatérhessünk a Vajdaságba??? Bácskossuthfalva ahol laktunk három hónapot, ahol éltünk és próbálkoztunk emberekkel ismerkedni, Csantavér, ahol nagyon jó a testvéri közösség, Kishegyes ahová eredeti szándékunk is vitt, Pacsér ahol megszomorodott családok szeretteiktől való elválásaiba voltunk együtt, de a hátramaradtak szeretetében osztozhattunk, Szabadka, ahol nagy remények vannak bennünk, hogy amiután visszatérhetünk még találkozunk, és a többiek, akikkel még csak éppen találkoztunk, de nem juthattunk el hozzájuk, ezután van tervbe véve és hisszük, hogy Urunk akaratába is benne van.
Ez azért foglalkoztat bennünket, mert amíg ott voltunk, nagyon a szívünkhöz nőttek az ottani emberek, a gyülekezetek, a testvérek, szinte egy új családot kaptunk ott amíg ott voltunk, mi akiknek elég nagy családunk van különben, összesen huszonhárom lélek eddig. A vezetőinkkel itthon még nem sikerűlt se találkozni, se beszélni, de imádkozunk ezért, hogy adjon az Úr lehetőséget nekünk és kegyelmet arra, hogy velük találkozzunk, megbeszélhessük szándékunkat és együtt meghozhassuk a döntést egy újabb missziós időszakra. Ha megkérhetünk benneteket akik benéztek erre a blogra és ezeket elolvassátok, hogy velünk együtt imádkozzatok ezért??? Köszönjük szépen, és kívánjuk Urunk áldását mindnyájatok életére, családjaitokra, gyülekezeteitekre mindenütt!    Szeretettel a Tóth házaspár

2011. március 16., szerda

Biblia kurzuson Kalotaszentkirályon

A Keresztyén Pedagógiát tanuló csoport
Igen, már itthon vagyunk több mint egy hete, mert március 7-én délelőtt elindultunk vissza Nagyváradra, este nyolc után otthon is voltunk. A megtervezett programunk szerint amit még a mielőtt elmentünk decemberbe, március 9-19-ig bibliai kurzusaink voltak három különböző csoporttal. Az első az Induktív Bibliatanulmányozás módszere, amit Hubert Imre lelkipásztor testvérünk tartott, majd ezt követően a Keresztyén Pedagógia és a Keresztyén Vezető Őszintesége kurzusok következtek. Még itt vagyunk Kalotaszentkirályon, innen egyik esti szünetben írok. Közben a gondolataink állandóan a Vajdaságba hagyott testvéreink körül forognak, nem telik el egy nap, hogy ne imádkozzunk értük.A két lelkipásztor házaspárért, Zoli és Vikiért, Tibor és Marikáért, a családjukért, a csantavéri gyülekezetért. A Kishegyesen levő fiatal csoportot, Zolit és Évát, Istvánt és Erzsikét, Lajost és Esztert, Jánost és Rózsát, Juci nénit, Angélát a gyermekeivel együtt, Hédit, Marikát és Tibit, azt a fiatalt párt akikkel csak egyszer találkoztunk utolsó este, a két kislányukkal Timi és Veronikával, akiket emlegetünk a mi Urunk előtt imáinkban. Szívünkön hordjuk a két Árpit és Arnoldot Bácskossuthfalváról, Margitot, Erzsikét, Katát, Feri bácsit, Tiborékat a családjukkal együtt, Lajost, és a többieket Pacsérról, Líviát, Szilvit, Zolit,Esztert és Rádét, nem utoljára Győrfi Annáért akivel a jövő hónapba szeretnénk találkozni virágvasárnap, mert együtt akarunk elmenni vele Pancsévóra az ottani gyülekezetet meglátogatni, ha az Úr kaput nyit nekünk. Azért imádkozunk, hogy az Úr egyengesse újra a mi utunkat vissza a Vajdaságba!!!

2011. március 5., szombat

UTOLSÓ ALKALMAK A HAZATÉRÉS ELŐTT

Csantavéren a bibliaórán kedden este

Nők számára rendezett alkalom Csantavéren

"Amikor a fészek kiürül" női alkalom

Az alkalom végén Irénke és Marika

Kishegyesen csütörtök este a bibliaórán

Pacséron az ökumenikus alkalmon

Csütörtök este újra megjött a tél
 Bár néhány nap ami ezen a két héten volt, de teli alkalmakkal, alighogy Pécsről hazajöttünk itthon vártak bennünket. "Hol voltak az én elveszett testvéreim?" - kérdezte Margit ahogy meglátott, Csantavéren kedden a bibliaórára mentünk, majd a szerdai melegedők alkalmát Levente vezette, úgyszintén az est bibliaórát is mert mi Érsekcsanádon voltunk Nyúl Zoltán és Nagy Tibor lelkipásztorokkal a Délmagyarországi körzet pásztoraival egy találkozón. Csütörtök este újra Kishegyes, de egész nap havazott megint, estére a Lajosék afrikai nádját lehajtotta a nagy hó. Kishegyesen azon az estén újabb látogató keresett bennünket meg, a Pista bácsi, aki műtét előtt áll, a jövő hét szerdára kell Verbácra menjen , kérte, hogy imádkozzunk érte, a vízhólyagjával kell műteni.  A néhány nap gyorsan eltelt a héten, készülődéssel, és ma már csomagolással, mert hétfőn reggel indulunk hazafelé Nagyváradra. Imádkozzatok értünk testvéreim, és az itt maradottakért, elszomorodtak, elsirattak ahogy búcsúztattak bennünket. Ma este Zoli testvér azt mondta: "Holnap mi csak éppen elköszönünk majd tőletek, mert úgyis jösztök vissza nemsokára" - és ki tudja? - lehet a próféta szólalt meg belőle!

2011. február 28., hétfő

Ismét tél a Vajdaságban

Mátyás napi hóajándék

A komlói gyülekezettel

Komlón Tamás unokánkkal

Boldog Születésnapokat!

A születésnapi tortával
Mivel már csak egy szűk hetünk van hátra, ugyanis mához egy hétre elköszönünk egy időre, imádkozzatok értünk továbbra is!
Az elmúlt hét nagy változásokat hozott az időjárással, mert errefelé két napon át, 48 óránál is többet szakadt a hó! Irénkével együtt a múlt hétvégén átmentünk még egyszer amíg itt vagyunk meglátogatni a gyermekeinket Pécs Somogyon. Leventét hátra hagyva házőrzőnek szombaton délelőtt elindultunk Horvátországon átvágva Pécs felé. Útközben megálltunk Bezdán, a Kapitány Károly és Saroltáékat meglátogatni, akikkel a Felejthetetlen Hétvégén ismerkedtünk meg. Somogyon nagy örömünk volt, Irénke és Zsófia együtt ünnepelték a születés napjukat, ilyen még nem sikerűlt eddig sohasem. Vasárnap reggel a Tamás unokánkkal átmentünk Komlóra, az ottani testvérekkel töltöttük a napot, majd estére tértünk vissza az esti alkalomra Somogyra. Íme pár kép onnan!