BEMERÍTÉS CSANTAVÉREN

 Balról Nagy Tibor helybeli lelkipásztor, Rózsa és férje János, Angéla özvegy, nyolc gyermek édesanyja, Lajos akinek házában az alkalmak működnek, Hédi majd a Kara család, Zoli és Éva, Tóth és Nyúl Zoltán zárják a sort

                                                       Kiegészítve a feleségel

                                                       A csantavéri énekegyüttes

A szabadtéri alkalmak részére készűlt tető ami most a nap hevétől védett meg bennünket, de ezzel a felszentelése is megtörtént!

BEMERÍTÉS CSANTAVÉREN

Nagy öröm volt együtt lenni az elmúlt vasárnap ismét a vajdasági testvériséggel, mert nagyon sokan, szinte minden egyes gyülekezetből valaki, vagy valakik ott voltak a bemerítésen Csantavéren. A kishegyesi gyülekezetbe tartozó hét fehérruhás bemerítését ünnepeltük együtt, hisszük, hogy a mennyben is nagy volt az öröm most is de már korábban úgyszintén amikor dönt9ttek Krisztus mellett elfogadták hittel Őt, Neki adták az életüket. A fényképeket nem sikerült még letöltennem a gépről, de estére újra nekifogok és felrakom Őket. Adja az Úr áldását a Lajos, János és Rózsa, Zoli és Éva, Angéla meg a Hédi életére, családjaikra!

Hírek a Vajdaságból

Csak rövíden írtam a tegnap, mert néhányan eszembe juttatták, hogy jó lenne valamit mondanni arról mi is történt  ezen az úton. Hát szombat reggel érkeztem haza a Válaszd az Életet Missziótársulat vezetői konzultációjáról, ahol két napon át együtt voltunk, imádkoztunk, a jövő tervezésével foglalkoztunk. Gyors csomagolás után indultunk is a hosszú útra, Páncsévó volt a cél, amiután Győrfi Annát Pacséron felvesszük. Délután három után el is indulhattunk, de benéztünk a Fodor családhoz, akiknek a házuk építésében segítettünk Leventével együtt még februárba, mostmár tető alatt volt az átépített ház.

 Majd megálltunk Bácskossuthfalván is ahol a gyülekezet két betört ablakát is lefényképeztük, amit azon az éjszakán lőttek be parittyával.

Amiután innen tovább mentünk, este hét táján megérkeztünk Páncsevóra ami a főváros Belgrád közelébe van. Itt töltöttük a vasárnapot, a kicsi gyülekezettel,a magyar baptizmus legdélibb bástyáján, míg azt mérlegeltük, meddig lesz képes tartani magát a magyar misszióban ez a kicsi csapat?  Sikerült ismerkedni, beszélgetni, nemcsak Illés testvérrel, Anna apukájával, de a Kovács családdal is, Lajos és fia Barnabással is. Kifejezték vágyukat, hogy szeretnék, ha még meglátogatnánk őket, sőt ha a misszióba besegíthetnénk. 

Vasárnap este visszamentünk Bácskossuthfalvára, majd hétfőn este a megszokott közösségi alkalom volt, de csak néhányan jöttek el ezen az estén.

Ezt követően szerda reggel a "hűsölők" alkalmán találkoztunk még egyszer a csoporttal, mindegyikőjük azt kérdezte, mikor jösztök vissza? Ezt csak az Úr egyedűl aki tudja, bár mi nagyon szeretnénk ősszel visszatérni de sok minden úgy is kell alakuljon hozzá, hogy ez meg is történjen.

 Kedden este Csantavéren voltunk ahol bibliaóra volt amiután Tibor learatta a két hatalmas fej salátát a kertből, itt is hasonló kérdések fogadtak, mikor jövünk vissza?

Bár sok mindent átbeszéltünk kedden este, de szerdán a kishegyesi testvérekkel találkozva, méginkább kitisztult a következő napok iránya előttünk. Kétezer meghívót amit széttosztottak a falu minden családja számára, plakátokat raktak a falu több pontján is, imádkozva vártuk a csütörtök estétől kezdődő evangélizációs sorozatot, amikor a Jézus élete film két különböző feldolgozását is bemutatjuk azoknak akik eljönnek.

LÁTOGATÁS PÁNCSEVÓN

Igen, hála az Úrnak elmehettünk a tervezett dátumokon, május 7, 8-án Páncsevóra, az ottani testvéreket, gyülekezetet meglátogatni.
 Ezután Kishegyesen a Nagy Találkozás evangélizáción vettünk részt, filmvetítés, énekek, bizonyságtételek hangzottak el három este egymás után. Legyen Urunké mindenért a dicsőség!

LÁTOGATÓBA KÉSZŰLVE

Gyermekkoromban a nagyapám kertjében volt egy ilyen bokor, és ő azt mondta amikor megkérdeztem, mi a neve, hogy MÓZES BOKOR! Vajon miért ezt a nevet adták neki öregeink? Amikor tavasszal kivirágzik, piros színben pompázik, ami emlékeztet arra ami a sinainál történt az a bokor ugyan lángolt, csak nem égett el. A mi szívünkben is lángol a vágy, hogy visszamenjünk a vajdasági testvéreinkhez, úgy néz ki, hogy ezen a hétvégén ez teljesülni fog, ezért imádkozunk, és akik elolvassátok sorainkat, kérünk kísérjetek el bennünket imáitokkal! Köszönjük!