Igen, itt vagyunk újra! December elsején, vasárnap délután fél kettő körül értünk ide Kishegyesre, ahol ezt az időszakot töltjük ezen a télen. Bár most csak két hétre tudtunk jönni, mivel november 12-én be kellett feküdjek a kórházba otthon Nagyváradon. Ezért a jövő vasárnap délután hazamengyünk, mert december 16-án, hétfőn ellenőrzésre kell jelentkezzek a kardiológusnál. De addig még egy hetet itt töltünk, az itteni kicsiny gyülekezet életébe igyekszünk részt venni. Amikor lehetőség adódik, átmegyünk Csantavérre, az ottani testvérekkel találkozni. Ilyen alkalmunk volt ezen a héten kedden délután, amikor egy különleges imaalkalmat tartottunk az ébredésért, az itteni gyülekezetek megújulásáért. Nagyon áldott alkalom volt, szinte az egész délutánt imádkozással töltöttük, de úgy elrepült, mintha pár percet lettünk volna csak ott. Ezután a bibliaóra következett, ahol a megkezdett témát folytattuk, hogy tanuljunk az imádkozásról. Sok mindent írhatnék még erről a néhány napról, ami itt telt el, de csak két dolgot említek meg. Az egyik, hogy minden reggel imasétára megyünk Lajossal, a helyi gyülekezetből egy testvérrel, az ő házuknál vannak az alkalmak. Végig járjuk az utcákat, imádkozunk, sok imatémát hoz elénk az Úr. Itt is ébredésért, az emberekért akik azokban az utcákban laknak, a szegényekért, a munkanélküliekért, munkalehetőségekért, munkahelyekért, a vezetőkért, a közigazgatásért, iskoláért, a tanárok és tanulókért, a rendőrökért, a derékba tört házasságokért, meg hívőkért, akik elkezdték az Urral a kapcsolatukat, de feladták. Második amit meg szeretnék osztani, ma, szombaton, mivel december 7 van, megünnepeltük a 45. házassági évfordulónkat, kettesben. Bár ez a harmadik, amit itt a Vajdaságba ünnepeltünk. Urunk jó és kegyelmes volt hozzánk, megőrzött a 45 éven át, gondoskodott rólunk, megáldott bennünket, legyen az Övé a dicsősség!
 |
| Elkészült a hét különböző imatéma az imaalkalomra |
 |
| Kishegyes hosszú utcái,sok lehetőség az imádkozásra |
 |
| 1968 december 7- 2013 december 7 |
