Amint írtam még régebben, valamikor júniusban, hogy készülünk egy közös táborozásra az új-aradi gyülekezet fiataljaival meg a vajdaságiakkal, hála az Úrnak sikerült egy szép csoportnak eljönni erre az alkalomra. Tizenkilenc fiatalnak sikerült eljönni erre az egyhetes táborozásra, ami első közös táborozás, alkalom volt amikor erdélyi és vajdasági fiatalok törekedtek arra, hogy közösen töltsenek ilyen formában időt. Kapcsolat építés, közeledés, tervezés a jövőre, mit tehetünk majd együtt? - ezek voltak amik többet is közülünk foglalkoztattak. A vajdaságiak számára ez a tábor olyan hét volt, amihez vállalták ők is, hogy a költségeik nagy részét fizetik. Szerettem volna támogatókat találni számukra, de csupán egyetlen ismerősünk, személyes támogatónk volt aki vállalta azt, hogy besegít egy összeggel a vajdaságiak költségeibe. Ez a támogatónk, egy idős, nyugdíjas testvérnő Minnesota államból, aki a Campus Crusade for Christ szolgálatait és munkásait régóta támogatja, bennünket 2006 óta támogat rendszeresen. Ezt a képet ami itt a vajdasági csoporttal készült elküldtem neki is egy beszámolóval együtt, hogy lássa is azoknak arcát akiknek a táborozási költségeibe segített. Számára nagy öröm volt, hogy része lehetett mások örömének, mert ő is meg van győződve arról, hogy aki másokat felüdít, maga is üdül.Legyen az Úré a dicsőség mindenért! Szeretném itt újra elmondani azt, hogy most erre a ránk következő télre nem tudjuk vállalni a vajdasági missziót, mivel januártól vissza kell menjek az Alege Viata-ba dolgozni. Reméljük, hogy itthon is fogunk találni lehetőséget a lelki szolgálatra, lelki munkára, akárcsak korábban is már, hiszen a mielőtt a Vajdaságba mentünk, mielőtt az Alege Viata-val dolgoztunk, idehaza Erdélyben szolgáltunk az Úrnak azzal amire Ő elhívott az újjászületésünktől elkezdve, úgyhogy ezt folytatjuk tovább az Ő kegyelméből. Szívünk hálával van tele az Úr felé mindazért amibe beavatott bennünket, legyen Övé a dicsőség!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése